Az önhipnózis hatása a vizsgaszorongásra - egy tanulmány maláj középiskolások bevonásával

Sukunah Pachaiappan, Meng Yew Tee és Wah Yun Low “Effect of Self-Hypnosis on Test Anxiety among Secondary School Students in Malaysia” című cikkének fordítása, amely 2023-ban angol nyelven jelent meg a Klinikai és kísérleti hipnózis nemzetközi folyóirat (International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis) 71:4 lapszámában

A tanulmány rövidített összefoglalását ide kattintva éred el.

Forrás:

Sukunah Pachaiappan, Meng Yew Tee & Wah Yun Low (2023) Effect of Self-Hypnosis on Test Anxiety among Secondary School Students in Malaysia, International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis, 71:4, 338-349, DOI: 10.1080/00207144.2023.2246512

“Összefoglalás

A vizsgadrukk vagy tesztszorongás, vizsgaszorongás a kudarctól való, vagy a vizsgán vagy teszten elért alacsonyabb teljesítmény miatti szorongásból eredő kognitív, fiziológiai és viselkedésbeli reakciókat jelenti. Ez a tanulmány az önhipnózis hatását vizsgálta a felsős középiskolás diákok tesztszorongásának csökkentésére egy kvantitatív, mennyiségi módszerrel, pre-experimentális tervezési folyamattal. A vizsgaszorongás prevalenciáját (egy adott csoportban egy adott időpontban megjelenő esetszám - a ford.) a Friedben vizsgaszorongás skála (Friedben Test Anxiety Scale, röviden FTAS) segítségével mérték, és összegyűjtötték a diákok demográfiai adatait. Huszonkét 16 éves, mérsékelt vagy magas tesztszorongásos diákot választottak ki 5 héten át tartó önhipnózisos beavatkozásra. Az FTAS kérdőívet 4 alkalommal töltötték ki: a tanulmány indulásakor, a 3. héten, az 5. héten és az utókövetés részeként, 3 héttel a kísérlet után. A tanulók vizsgadrukkbeli különbségei statisztikailag szignifikánsak voltak a 4 időpont során. Az önhipnózis csökkentette a tanulók általános vizsgaszorongás pontszámát mindhárom területen: a szociális, kognitív és idegesség területein. Az eredmények azt mutatják, hogy az önhipnózis tréning segíthet a tanulóknak megbirkózni a vizsgadrukkal, és fontos lenne tovább vizsgálni az iskolai környezetben tapasztalható tesztszorongás kezelésében.

Bevezetés

A tesztszorongás és a vizsgahelyzetekhez kapcsolódó stressz elkülönül az általános szorongástól, mert az értékelő helyzetre fókuszál (Zeidner, 1998). A vizsgaszorongást vizsgáló esszéjében Putwain megemlített két trendet, amelyek a korábbi kutatásaiból emelkedtek ki. Az első, hogy a vizsgaszorongás csak a teljesítményértékelések kontextusa esetén jelenik meg, a második, hogy rendelkezik egy szociális összetevővel, hogy mások hogyan értékelik az adott teljesítményt (Putwain, 2008). A vizsgaszorongáshoz kapcsoljuk továbbá a vizsga vagy értékelés által kiváltott testi, érzelmi és gondolkodásbeli változásokat, olyan tünetekkel, mint a pulzus emelkedése és a vizsgahelyzet előtti, alatti és utáni elégtelen teljesítés miatti aggódás (Howard, 2020). Széles körben elfogadott, hogy a tesztszorongás olyan probléma, amely hátrányosan befolyásolja a diákokat és amelyet kezelnünk kellene (Ergene, 2003; Hembree, 1988; Jerrim, 2022). A korábbi források áttekintése és a metaanalízis bebizonyították, hogy a nagymértékű vizsgaszorongás negatívan hat a diákok tanulmányi teljesítményére és általános jóllétére (Huntley et al., 2019; Soares & Woods, 2020; Von der Embse et al., 2018).

A vizsgaszorongás elterjedtsége tekintetében úgy becsülik, hogy a diákok 12-18%-át érinti magas előfordulási arányban (Howard, 2020). Ezen felül egy friss kísérlet, - amelyben 2.158 indiai iskoláskorú gyerek vett részt - azt mutatta, hogy a gyerekek (9 és 18 év közöttiek) körülbelül 66%-a tapasztal közepestől nagy mértékig terjedő vizsgaszorongást és körülbelül 18%-uk tapasztal nagy mértékű tesztszorongást (Lohiya et al., 2021). A tesztszorongást célzó inervenciók kevéssé elérhetőek az iskolákban, mert a korábbi kutatások elsősorban az egyetemi hallgatókra koncentráltak (Ergene, 2003; Soares & Woods, 2020).

Tanulmányok szerint a hipnózis hasznos segítség lehet a vizsgaszorongással küzdő diákok és hallgatók számára (Baker et al., 2009; Dogan et al., 2018; Hammer et al., 2020; Mathur & Khan, 2011; Pourhamidi et al., 2019; Valentine et al., 2019). Továbbá a bizonyítékok azt mutatják, hogy a hipnotikus technikák, más néven relaxációs mentális képalkotás, alkalmazhatóak az iskolás korú gyerekek általános problémáinak kezelésére (Perfect et al., 2013). A hipnózis jelenlegi definíciója szerint “olyan tudatállapot, mely a figyelem fókuszálásával és csökkent tudatossággal, valamint a szuggesztiókra való fokozott válaszadással jár ” (Elkins et al., 2015, p. 6), ami egybevág a korábbi tanulmányokban dokumentált hipnózisos beavatkozásokkal.

Számos vizsgaszorongást érintő teória emelkedett ki komplex konstukcióval (Friedman & Bendas-Jacob, 1997; Roos et al., 2021; Von der Embse et al., 2018; Zeidner, 1998). Ugyanakkor mind a történelmi, mind a jelenlegi kutatások azt mutatják, hogy elsősorban az értékelési helyzet felelős a diákok tesztszorongásának pszichológiai és gondolkodásbeli elemeiért (Roos et al., 2021; Thomas et al., 2018). Ezzel párhuzamosan Huntley és csapata (2019) két összetevőt fedezett fel a metaanalízis áttekintésében: egy érzelmi dimenziót amit “érzelmességnek” (“emotionality”) nevezett és testi izgalommal (mint izomfeszülés, izzadás és a szívverés gyorsulása) jellemzett, amely a vizsgahelyzetben jelenik meg; és a kognitív dimenziót, amelyet “aggódásnak” (“worry”) nevezett, és amely hajthatatlan, a kudarc következményeivel kapcsolatos és a vizsga szempontjából irreleváns gondolatokból áll (Huntley et al., 2019). Lowe és csapata (2008) megalkotta a vizsgaszorongás biopszichoszociális modelljét. Eszerint a modell szerint a tesztszorongás magában foglal egy szociális összetevőt az egyén szülei, tanárai és kortársai általi, teljesítményét érintő bírálata miatti aggodalmával kapcsolatban.

A jelenlegi tanulmány a hipnózis használatára fókuszál, különös tekintettel az önhipnózisra, a diákok viszgaszorongásának csökkentése és kezelése segítésére. Az önhipnózis hasznos lehet, mert a hipnoterapeuta érzéseket, gondolatokat és képeket érintő szuggesztiói hatással lehetnek a személy fiziológiai jellemzőire és segíthet a testi-lelki kapcsolat megteremtésében, ami segíti a kezelési folyamatot (Lynn et al., 2019). A jelenlegi tanulmány az önhipnózis lehetséges hatásait vizsgálja a vizsgaszorongás enyhítésére a felsős középiskolai diákoknál Malajziában, miután ez a beavatkozás még nem került vizsgálatra a maláj iskolákban.

Módszertan

Ezt a tanulmányt egy középiskolában végezték Klangban, Malajziában, kvantitatív megközelítés alkalmazásával, egycsoportos, teszt előtti és utáni kísérleti tervezéssel, amellyel a teszt előtti kérdőív (FTAS) kitöltését követően 5 héten át történő beavatkozás (önhipnózis) történt, majd teszt utáni kérdőív (FTAS) került kitöltésre a függő változó mérésére.

A tanulmányban résztvevő diákok egy korábbi, vizsgaszorongás prevelanciát célzó, a negyedik osztályos tanulók (korcsoport: 16 évesek) körében végzett vizsgálattal kerültek kiválasztásra, 371 tanuló részvételével (Pachaiappan et al., 2023). A résztvevők közel 56%-a volt nőnemű. 43,2%-uk kínai, 41,2%-uk maláj, 13,7%-uk indiai, 1,9%-uk egyéb etnikai hovatartozású volt. Az eredmények arra utalnak, hogy a diákok többsége, 45,8%-uk (n=170) alacsony vizsgaszorongással jellemezte magát, Ugyanakkor a résztvevők közel 20%-a (n=73) magas szintű vizsgaszorongásról, 34,5% (n=128) közepes szintű tesztszorongást tapasztalt. A tanulmány arra is rávilágított, hogy a tanulók tesztszorongása a diákok etnikai hovatartozásával is összefüggésben állt, χ2 (2, N = 364) = 31.741, p < .001, ahol a maláj diákok magasabb szintű tesztszorongást tapasztalnak, mint a kínai és indiai tanulók.

A Covid-19 miatt az iskolai megjelenés hiányos volt; osztályonként tipikusan 10 vagy kevesebb diák jelent meg. Ennél fogva a kutatók felvették a kapcsolatot a közepestől magas szintig terjedő tesztszorongással küzdő diákokkal. Összesen 52 közepestől magas szintig terjedő tesztszorongással küzdő diákot kerestek fel, de közülük csak 41 vett részt az első foglalkozáson. A részvételi arány 78,8% volt és a részvételt elutasítók “nem érdeklődtek”, ketten pedig vallási okokra hivatkozva utasította el a részvételi lehetőséget. A jelenlét a későbbi üléseken a COVID-19 esetszámok növekedése miatt hiányos volt. Végül mindösszesen 22 tanuló vett részt az önhipnózis foglalkozáson, a többiek olyan okok miatt léptek vissza, mint a COVID esetek számának növekedése (8), vizsgára való otthoni készülés (7), érdeklődés hiánya (2) és az iskolalátogatás elmulasztása (2). A részvételi arány így 78,8%-ról 42,3%-ra csökkent nagyrészben a COVID járvány okozta helyzet és az év végi vizsgára való otthoni készülés miatt.

Mérések

Friedben vizsgaszorongás skála (FTAS) (Friedben Test Anxiety Scale)

A FTAS három alskálát tartalmaz: a szociális derogációt (egy másik csoporttal való különbségek hangsúlyozása, egy másik csoport tagjaihoz való negatív sztereotípiák társítása - a ford.) (1-8. tétel), kognitív akadály (azon tényező(k), amely(ek) hatására a gondolkodás vagy az információfeldolgozás nehézzé vagy lassúvá válik - a ford.) (9-17. tétel) és az idegesség (“tenseness”) vagy testi elemek (18-23. tétel). A diákok minden elemre a négypontos Likert-skálán válaszoltak, amely a “teljesen egyetértek” (SA - strongly agree), az “egyetértek” (A - agree), a “nem értek egyet” (D - disagree) és “egyáltalán nem értek egyet” (SD - strongly disagree) skálát fedi le. A FTAS pontrendszere a négypontos Likert-skálával végzett kérdőíven a következő: SA = 3, A = 2, D = 1, és SD = 0. A csillaggal jelzett elemek esetében a pontozás fordított, a következőknek megfelelően: SA = 0, A = 1, D = 2, és SD = 3. A 23 elemhez tartozó pontok összesítésre kerültek. A magas összpontszám alacsony tesztszorongásra utalt, míg az alacsony összpontszám magas szintű vizsgaszorongást jelzett.

Akadémikusok és iskolai pszichoterapeuták bizonyították, hogy a FTAS egy megbízható, valid és hatékony mérőeszköz (Thomas et al., 2018). Továbbá a tanulmányban résztvevő kutatók próba tanulmányt végeztek, hogy megerősítsék, hogy a FTAS elemei fordításra kerüljenek maláj nyelvre. A kérdőíveket átadták egy angol nyelv és Bahasa Melayu (*Malajzia hivatalos nyelve - a ford.) szakértőnek, hogy ellenőrizze, hogy a fordításban használt kifejezések illeszkedjenek a maláj kontextushoz. A FTAS kérdőív oda-vissza, tehát angolról maláj nyelvre, majd az malájról angol nyelvre is fordításra került. Ezen felül iskolai tanácsadók ellenőrizték a kérdőíveket, hogy ellenőrizzék a használt szavak és kifejezések helyességét az adott kontextusban. Ebben a próba tanulmányban 47 diák vett részt Klang-i középiskola tanulói közül, amely az 500 fős mintapopuláció 10%-át teszi ki. Összesen 43 kérdőív került kitöltésre, melyek közül 5 hiányzó adatok miatt kizárásra került. Az FTAS megbízhatósági elemzése 0,87-es Cronbach Alpha értéket mutatott.

Az FTAS-pontszámoknál Putwain és Daly (2014) kiemelte, hogy a tesztszorongás szintje alacsony, közepes vagy magas kategóriába sorolható, amely a tanulók tapasztalatai alapján, nem pedig a más tanulókhoz viszonyított pontszámuk alapján történik. Ezért ebben a tanulmányban a 33,3%-os és 66,6%-os jelölésű tercil skálát választottuk, amelyben az alsó harmad az alacsony, a középső a közepes, a felső harmad pedig a súlyos vizsgaszorongást jelöli.

Önhipnózis beavatkozás

A hipnózis és önhipnózis ülésekre heti rendszerességgel került sor 2022.01.21 és 2022.02.17 között. A hipnózisok forgatókönyve az elsőként megjelölt szerző által került összeállításra a harmadik szerző támogatásával és útmutatásával. A forgatókönyvet az alábbi munkákból adaptálták: Grade Power: The Complete Guide to Improving Grades Through Self-hypnosis (Alderson, 2004), Hartland's Medical and Dental Hypnosis (Heap, 2002), Exploring the Experiences of Participants Involved in a Hypnosis Intervention for Test-Anxious School Students (Patterson, 2014). Hipnózist a második üléstől az utolsóig indukáltak, az önhipnózis használatát pedig a harmadik üléstől kezdődően tanították. A résztvevőket ellátták útmutatással az önhipnózishoz és egy a hipnózisról készült hangfelvétellel, amelyet az ülések után kellett meghallgatniuk. A tanulók ezen kívül a hipnózis ülések leiratait is megkapták. A hipnózis és önhipnózis beavatkozások terápiás vázlatát az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

Ülés	Az ülés leírása
ülés	A kutató megalapozza a kapcsolatot a tanulókkal A kapcsolatteremtés célja: bizalom és önbizalom építése A hipnózis felvezetése, a tévhitek tisztázása A mindennapi hipnózis példákkal alátámasztott bemutatása
2. ülés	Az első hipnózist tartalmazó ülés Az indukció célja: a hipnotikus állapot előidézése A tekintet irányításával történő (eye roll) indukció Ego erősítése Poszthipnotikus szuggesztiók Házifeladat: hipnotikus hanganyag otthoni hallgatása
3.ülés	Második hipnózis élmény Hartland féle progresszív izomlazításos indukció Ego erősítése Poszthipnotikus szuggesztiók Házifeladat: hipnotikus hanganyag otthoni hallgatása Utóteszt: FTAS kérdőív kitöltése
4. ülés	Harmadik hipnózis élmény A tekintet irányításával történő (eye roll) indukció és kedvenc hely felidézése Ego erősítése Poszthipnotikus szuggesztiók Önhipnózis tanítása Házifeladat: önhipnózis gyakorlása és hipnotikus hanganyag otthoni hallgatása
5. ülés	Negyedik hipnózis élmény A tekintet irányításával történő (eye roll) és progresszív izomlazításos indukció Ego erősítése Poszthipnotikus szuggesztiók Önhipnózis tanítása Összefoglalás és áttekintés Utóteszt: FTAS kérdőív kitöltése Házifeladat: önhipnózis gyakorlása és hipnotikus hanganyag otthoni hallgatása

Az önhipnózis hatását az FTAS segítségével értékelték (Friedman & Bendas-Jacob, 1997), ami négyszer került kitöltésre: a beavatkozás előtt (1. alkalom), kétszer a beavatkozás során (2. és 3. alkalom) és 3 héttel a beavatkozást követően (4. alkalom).

A tanulmány etikai jóváhagyását a Maláj Oktatási Minisztérium Selangor-i Oktatási Osztálya (Education Department of Selangor, Ministry of Education Malaysia) és a Maláj Egyetemi Kutatási Bizottság (University Malaya Research Ethics Committee) biztosította (UM. TNC2/UMREC 1455). A résztvevő diákok és szüleik a tanulmány kezdete előtt beleegyezésüket adták.

Adatelemzés

Az adatok az IBM statisztikai csomag a társadalomtudományok számára 28.0 verziójával kerültek elemzésre (IBM, SPSS, 28: Ill Chicago). A kategorikus változó kiszámításához leíró elemzéseket használtunk, az önhipnózis beavatkozás hatásosságát pedig ismételt mérésű varianciaanalízist (RM. An ANOVA) végeztünk a tanulók vizsgaszorongásának változására (az 1-4. alkalomig).

Eredmények

A 22 diák demográfiai adatai a következők voltak: 18 lány (81,8%) és 4 fiú (18,2%). Többségük kínai volt, őket követték számban a malájok és az indiaiak. Figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy a maláj diákok többsége maláj felmenőkkel rendelkezik, csak korlátozott számú maláj diák vett részt ebben a tanulmányban. Ez arra vezethető vissza, hogy a COVID-19 alacsony látogatottságot okozott a felmérés lebonyolításának idején, és a legtöbb maláj diák nem volt érdekelt az önhipnózisos beavatkozásokban (2. sz. táblázat).

2. sz. táblázat

Demográfiai adat	Kategória	Előfordulás száma	Százalék
Nem	Nőnemű	18	81,8%
	Hímnemű	4	18,2%
Etnikai hovatartozás	Maláj	4	18,2%
	Kínai	15	68,2%
	Indiai	3	13,6%

A tanulók vizsgaszorongása szignifikánsan csökkent a négy időpontban: F(3,60) = 19.747, p < .001, ηp2 = 0.5; az FTAS mérései alapján. Követve az idő összességében jelentős hatását, páronkénti post hoc összehasonlítást végeztünk Bonferroni teszttel, és az eredmények alapján a tanulók tesztszorongása statisztikailag csökkent az 1. és a 3. alkalom között: M = −.38, SE = .08, p < .01; Alkalom 1 és Alkalom 4, M = −.56, SE = .10, p < .001; és Alkalom 2 és Alkalom 3, M = −.19, SE = .05, p < .01. Az első és második alkalom között azonban nem volt statisztikailag szignifikáns az eredmény: M = −.19, SE = .08, p > 05.

Varianciaanalízist végeztük a tanulók tesztszorongásának szociális, kognitív és idegességi szintjének 1.-4. időpont közötti változására. A diákok közötti különbségek statisztikailag szignifikánsak voltak a szociális tesztek szorongása terén a négy időpontban: F(1.78,3567) = 8.331, p < .002, ηp2 = 0.30. Hasonlóképpen, a kognitív tesztszorongással: F(2.595,10.178) = 5.099, p < .021, ηp2 = 0.20; az idegesség pedig: F(2.445,48.892) = 15.482, p < .001 ηp2 = .44. Így az önhipnózis beavatkozás segített csökkenteni az általános vizsgaszorongást, és annak mindhárom -szociális, kognitív és feszültség - elemét.

Tárgyalás

A kutatások kimutatták, hogy a vizsgaszorongás negatív hatással van a tanulók általános tanulmányi teljesítményére és pszichés egészségére (Von der Embse et al., 2018). Ezenfelül a tesztszorongás meghatározó tényezővé vált abban, hogy a diákok miért fordulnak tanácsadói segítségért, miután a vizsgaszorongás összefüggésbe hozható a depresszióval és a szociális szorongással (Huntley et al., 2019). Az önhipnózis beavatkozást követően a vizsgaszorongást értékelő teszteredményék mindhárom területen a tesztszorongás jelentős csökkenését mutatták. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy négy diák tesztszorongását csökkentette szignifikánsan az önhipnózis beavatkozás. A tanulmány eredményei egybevágnak más tanulmányokkal, amelyek a hipnózis pozitív hatását mutatták az egyetemi hallgatók tesztszorongásának csökkentésében és kezelésében (Ainsworth et al., 2010; Boutin & Tosi, 1983; Dogan et al., 2018; Dundas et al., 2009; Hammer et al., 2020, 2022; Hamzah et al., 2021; Laidlaw et al., 2003; Zhang et al., 2022) és az iskolás korú tanulók esetében (Dadashi et al., 2018; Hart & Hart, 1996; Mathur & Khan, 2011; Pourhamidi et al., 2019). Az önhipnózis segíthet a diákoknak az írásban és tiszta gondolkodásban a vizsgahelyzet során, az önbizalom növelésében és az éberség fenntartásában a nyugalom megtartásával és az önhipnózis üléseken tanult béke és nyugalomérzettel, így leküzdve a vizsgaszorongást. Ezen felül az önhipnózis üléseken adott szuggesztiók növelik a motivációt és az önbizalmat (Mathur & Khan, 2011; Yu, 2006).

Míg a legtöbb tanulmány arra jutott, hogy a hipnózis pozitív hatással van a tesztszorongására, egy olyan tanulmány, amely az önhipnózist kognitív viselkedési (CB) beavatkozással kombinálta, felfedezte, hogy a CB-beavatkozás előnyösebb mint az önhipnózis és a CB-beavatkozás kombinációja. A lehetséges okok közé sorolható a tény, hogy egy rövid beavatkozásról volt szó, amelybe tanulók egy csoportját vonták be; az egyes egyének pozitív változásokkal kapcsolatos önbeteljesítő elvárásai eltérőek voltak, és az önhipnózis hozzáadása a rövid CB beavatkozáshoz nehézséget jelenthetett a hallgatók számára. Bár az önhipnózis rendkívül megnyugtató, néhány diák számára kihívást jelentett a technika magabiztos használata (Dundas et al., 2013).

Malajziában korábban nem készültek olyan kutatások, amelyek a hipnózis tanulók vizsgaszorongásra gyakorolt hatását vizsgálták, de végeztek egy tanulmányt Terengganu-ban (Hamzah et al., 2021). Négy hipnózis ülést tartottak a vizsga előtt 8 héttel. A kutatásban 60 elsőéves ápolóhallgató vett részt. A jelenlegi tanulmányhoz hasonlóan nem használtak kontrollcsoportot. Felmérték a fizikai jellemzőket, a vérszinteket és a szérum kortizolszintet (stresszhormon vérben mért koncentrációja - a ford.), a vizsgaszorongás szintjét mérő tesztet kiegészítendő. A jelenlegi tanulmányhoz hasonlóan, a tesztszorongáshoz kapcsolódó aggódás és érzelmi elem, a teljes vizsgaszorongás pontszámmal együtt szignifikánsan csökkent. Ezen felül a hallgatók szérum kortizolszintje is szignifikáns csökkenését mutatott. Nem volt azonban szignifikáns különbség a tanulók átlagos szisztolés és diasztolés vérnyomásában, pulzusában és légzésszámában. Az eredmények azt mutatták, hogy az ápolóhallgatók tesztszorongása és szérum kortizol szintje csökkent a hipnózis beavatkozás hatására (Hamzah et al., 2021).

A klinikai hipnózis alkalmazása a serdülők szokásos orvosi kezelésének kiegészítéseként kulcsfontosságú elme-test technika (Sawni & Breuner, 2017). A klinikai hipnózis során önirányított terápiás szuggesztiókat alkalmaznak a képzelőerő serkentése és az elme-test kapcsolat elősegítése céljából, amely elősegíti és fokozza mind az érzelmi, mind a fizikai jóllétet (Sawni & Breuner, 2017). Ennélfogva és ezzel összhangban a tanulmány kutatói úgy érzik, hogy a hipnózis, különösen az önhipnózis, segíthet a tanulóknak a tesztszorongás kezelésében. A jelenlegi kutatás több korlátba is ütközött. A belső validitást, mint a személyes történet, érettség és tesztelés, befolyásolthatja a kontrollcsoport nélküli egycsoportos kísérleti terv (Spurlock, 2018). Ezen felül a Hawthorne hatás, amely abban az esetben figyelhető meg, amikor a résztvevők viselkedésében változást okoz a tudat, hogy egy kísérletben vesznek részt, vagy megfigyelik őket, hatással lehet a kutatás eredményére.

A tanulmány korlátai és ajánlások a jövőbeli kutatásokhoz

A COVID-19 pandémia késéseket okozott és kihívást állított az engedélyek időben történő beszerzésében, ami a tanulmány megvalósításában a legnagyobb akadályt jelentette. Ezen felül a pandémia alatt a diákok fokozott stressznek voltak kitéve és egymást váltva vettek részt a tanórákon. A fokozott stresszért többek között a tanórák rendjében és módjában beállt változások, a vizsgák halasztása, a COVID-19-hez kapcsolódó egészségügyi problémák, a családok karanténhelyzet és elbocsátások miatti pénzügyi nehézségei és a szerettek elvesztése felelt. Ezeket értjük személyes történet alatt, amely veszélyezteti a tanulmány belső validitását, mert közvetlenül kapcsolódik az olyan, kísérleten kívül álló eseményekhez, amelyek döntően befolyásolhatják az eredményeket (Park et al., 2020). Végezetül a megértés hiányából fakadó, a hipnoterápiát idegen és szokatlan pszichoterápiás technikaként szemlélő előítéletek befolyásolhatják a tanulók technikával szembeni elfogadását.

A korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy a középiskolai diákok vizsgaszorongását célzó pszichológiai kezelések elégtelenek (Ganaprakasam & Selvaraja, 2020; Huntley et al., 2019; Putwain & Pescod, 2018; Von der Embse et al., 2013). Ennélfogva az iskoláskorú tanulók beavatkozási programjainak fejlesztése kritikus fontosságú, különösen a meghatározó vizsgákra való felkészülés során. A beavatkozás egyik formája az iskolákban a hipnózis lehet, amely során a diákok olyan önhipnózis technikákat tanulhatnak, amelyek segítenek a készségeik fejlesztésében (Perfect et al., 2013). A beavatkozás ezen formáját érdemes a jövőben továbbvizsgálni, miután gyorsabb, hatékonyabb, önálló és biztonságosabb más, a szorongás kezelését célzó kezelési formákhoz viszonyítva (Hammond, 2010).

A jelen tanulmány megállapításai alapján további kutatások indokoltak továbbfejlesztett tervezéssel. Elsőként, a jövőbeni tanulmányoknak robusztusabb kutatási tervet kellene alkalmazniuk kontrollcsoporttal és tágabb mintával. A vegyes módszerrel történő tervezés előnyös lehet, mert részletesen vizsgálja a tanulók tesztszorongását és az önhipnózis tanulásával kapcsolatos tapasztalataikat. Másodsorban Baker és csapata egy korábbi, a hipnózis vizsgaszorongás csökkentésében mutatott hatékonyságát érintő meta-analízisében (2009), megállapításra került, hogy noha az önhipnózis segíthet a tesztszorongás kezelésében, a hatása minimális, hacsak nem növeli a teszteken elért teljesítményt is. A jövőbeni kutatásoknak tanulmányozniuk kellene, hogyan hat a hipnózis a tanulók akadémiai teljesítményére.

Konklúzió

A kompetitív iskolai környezetben a vizsgaszorongás gyengítő hatása hátrányosan hathat mind fizikailag, mind mentálisan. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a tesztszorongás minden negyedik Maláj tanulót érinti és hogy az önhipnózis tréning segíthet a diákoknak a vizsgaszorongással való megküzdésben. Másrészről az alacsony szintű vizsgaszorongás az akadémiai teljesítmény fejlődését okozhatja. Az önhipnózisban rejlő lehetőségek felfedezése további tanulmányokat igényelnek. Ezek az előzetes eredmények arra utalnak, hogy további kontrollált vizsgálatok indokoltak az önhipnózis tréning a középiskolás diákok tesztszorongására gyakorolt hatásának értékelésére.”

Az eredeti, angol nyelvű tanulmányt az alábbi linken érheted el: https://doi.org/10.1080/00207144.2023.2246512